Ez az ezredik éjszaka
hogy tántorogva jutok haza
mezítláb a parkban
fázom
pofázom
a szabad asszociációs
lélekfájdalmaimról
franciául káromkodva
síromra tiporva
kurva képlékeny legyek
ragadnak a plafonra
nem vagyok gazdag
szerény
erény-
ként
szagolva fekszem az aszfalton
betörtem az üvegeket
most betūröm az ingeimet
megfelelni vágyom
megfejelni vágyom
az embereket
-kérlek vegyetek
meg-
hasonlás
2004 október 11.