Budapest, végállomás


„…csak nézem a Holdat
az alkohol forgat”


A villogó Körút:
már régen megunt
közös nevezõ
tökéletes helyettese.
Narancssárga égõ kukák,
Szembejövõ kicsit buták, 
de lányok,
vodkásüveg,
mer’ nem pipázok,
csak korty meleg alkoholt
küldök torokba
és még egy martini
a kedvenc kocsmában
és még egy martini 
a kedvenc kocsmában
„és méeg egggy duplás martini, Szi(l?)vi!”
mer’ ez a kedvenc kocsmám.
Sörre sör, borra Alkohol
Alkoholra Alkohol,
De utoljára!
A dependencia átlényegül,
Új Pokol a Mennyországom!

...és legördült az utolsó könnycsepp
A borospoháron.