Az a néhány tegnapi perc

Karod rajtam pilled,
sóhajod táncol nyakamon,
lopva rám néz szemed
-mikor ajkad ajkamon-
lopja a Teret és Idõt,
szíved egyre vágtat
és egyszerre ver kettõt,
majd kihagy egy párat
-várja a következõt-
a következõ simítást
amitõl megfeszül tested,
a következõ pillantást
-amitõl beragyog lelked-
azt adom neked:érintést
örömöt okozva neked
és a késztetést
-hogy szántsd testem-
-körmeiddel- érezz érverést
s szeress engem
csak ma.

2004 június 20.